A Kelet-Finnországi Egyetem az Innsbrucki Orvosi Egyetemmel együttműködésben 1628, 53 és 74 év közötti résztvevő szaunázási szokásait és ezek következményeit kísérte figyelemmel 15 éven át. Ez volt az első, a témával foglalkozó hosszú távú kutatás.

A szakértők eredményeik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a szaunázás gyakorisága jelentős mértékben befolyásolja a gutaütés kialakulásának kockázatát, függetlenül más tényezőktől, például kortól, nemtől, életmódtól, testtömegindextől és a kardiovaszkuláris betegségektől.

A tanulmány során a szaunahasználat gyakoriságát és hosszát vizsgálták. Szaunázáskor a résztvevők a finn szauna azon változatát használták, amely 80-100 Celsius-fokos, levegője alacsony páratartalmú és gyakori felöntést alkalmaztak. Három csoportba osztották a kutatásban részt vevőket: az első csoport hetente egyszer, a második hetente 2-3 alkalommal, a harmadik pedig hetente 4-7 alkalommal szaunázott.

"Ezen csoportok és a 15 éven át tartó megfigyelések adatainak összegzéséből kiderült, hogy a szélütés kockázata a szaunahasználat gyakoriságának növekedésével arányosan csökken" - mondta Peter Willeit, az Innsbrucki Orvosi Egyetem epidemiológusa.

A heti 2-3 alkalmas szaunázás a heti egyszerihez képest 14 százalékkal csökkenti a szélütés kockázatát. Azok pedig, akik hetente 4-7 alkalommal ülnek be a forróságba, már 61 százalékkal csökkentik a szélütés esélyét. Az eredményeket tekintve nincs különbség nők és férfiak között.

Már korábbi tanulmányok is kimutatták, hogy a gyakori szaunahasználat csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések és a magas vérnyomás kockázatát. Ezeknek is van hatásuk a szélütés kockázatára. Az összefüggést magyarázza, hogy a szaunázás stimulálja az immunrendszert, pozitív hatással van az autonóm idegrendszerre és csökkenti az oxidatív stresszt. A szaunázás emellett rugalmassá teszi a véredényeket is.

A gyakori szaunázást ennek ellenére nem ajánlják mindenkinek a kutatók. "A szívbetegséggel élőknek mindenképpen orvosukkal kell megbeszélniük, használhatják-e, és milyen gyakorisággal a szaunát" - fejtette ki Willeit.

A tanulmányt a Neurology című szaklapban mutatták be. A kutatásban részt vett a Bristoli Egyetem és a Cambridge-i Egyetem is.